Sport

(verseny)

Edzés ideje

02:13:00

Távolság

65 km Szint: 30 m

Tempó

02:03 p/km (29.32 km/h)

Edzésleírás

L 8 p  M 51 p  H 1 ó 15 perc

V. Intersport Tisza-tó Kupa

Hát rendesen lebetliztem. A cél az volt (és még mindíg az), hogy a múlt heti utazásos reg napok után a héten rendesen edzek, lemerítem magam, kiürítem a glikogén raktárakat, aztán jövő hét elején könnyű edzések, kis szénhidrát-megvonás, a hét második felén átmozgatások és némi gyorsítás mellett feltöltés, szuperkompenzáció, és jó erőben rajthoz állni jövő szombaton és utána vasárnap is. Ebből eddíg szinte mindent sikerült tartani, azzal a pici különbséggel, hogy ma már a verseny felénél lemerültem. De annyira, hogy magam is elcsodálkoztam és fel sem tudtam dolgozni - bár erre más egyéb tényezők is ráerősítettek. Már tegnap is nagyon fáradt voltam, a reg edzés sem volt jó és nem volt rövid, így már ma reggel is ólomlábakkal kezdtem a napot. Ezzel együtt (bár nem jutott időm bemelegíteni és 20 percet álltam a rajtban) teljesen jól indult a verseny, egész elöl álltam a rajtban, a lassú rajtban - bár volt helyezkedés, furakodás rendesen - végig a 3-4-5. sorban tudtam maradni. A Tisza-híd után elengedték a mezőnyt, 45-50-eket mentünk a 33-as úton a gátig és ott tudtam maradni elől. Teljesen jól tudtunk ráfordulni a gátra, sokan voltunk, vagy 50-en, sűrűn voltunk, nagyon kellett figyelni, de szépen haladtunk. A gáton még egy kicsit nagyobb lett a tempó meg az izgalom. Legalább 40-et mindíg mentünk, és az én környékemen, az 5-8. sor körül szinte mindíg változott a tempó - gyorsítás 50-re, aztán vissza 40-re. A leggyorsabb lósznak 55-öt mutatott az órám. Már a főúton volt pár szökési próbálkozás, de figyelt az eleje és nem tudtak elmenni. A gátra fordulás után is láttam 2 komát próbálkozni, de talán csak egy jó 50 m-re tudtak elmenni pár percre.

Rohadt nagy szél volt, és valahogy úgy fújt a víz felől, hogy akárhogy bujkáltam, mindíg kaptam belőle épp eleget. Nyomasztó volt a sűrűség, és a keskeny aszfalt meg az időnkénti kerítéskapus szűkítések nem adtak jó hangulatot. Az első bukás a 15. km körül lehetett. Előttem kettővel jobbra egy kolléga elesett, és nem csúszott le azonnal a fűre, ocsmány műszaki hang, ahogy csúszott az aszfalton, a jobbra mellettem levő srác ráment a fekvő biciklire, így ő is elesett, az előttem levő kicsit keresztbe mozdult, majdnem átestem a hátsó kerekén, alig tudtam kifékezni és asszem összekoccantam a bal oldalamon levő sráccal, de állva maradtunk.

A 18. km-nél nagy kiabálás elöl, talán 4 sorral előttem bukás, az út felét el is foglalta a fekvő bicikli. Előtte biztos 40 fölött mentünk. Szörnyű pillanat látni, hogy sorban dőlnek egymásra az emberek - halomképződés. Ahogy a tőlem balra lévők fékezés közben kerülni akarták a halmot, úgy engem is jobbra lesodortak a gát aszfaltos tetejéről a füves rézsúre. Arra emlékszem, hogy próbáltam fékezni, de a blokkoló kerék csak csúszott a füvön. A rézsűn lefelé a szerencsére nem kaszált, hosszú szálú füvön a fűcsomókon pattogva úgy próbáltam kormányozni, hogy ferdén lefelé guruljak a rézsűn, de rámentem egy már ott fekvő bicikli kerekére. Már épp el akartam esni jobbra a mélység felé, de épp beért ott alám egy másik srác, és jól meglökött balra. Ő meg bezuhant lefelé. Túl nagy lett a lökés, már épp készültem balra elesni, rádőlni a rézsűre, de akkor meg odaért fölém egy másik srác, és annak nekiestem. Szerintem ettől meg ő is elesett. De én meg állva maradtam és közben egész lelassultam. Sikerült megállnom és csak azért léptem ki a pedálból, hogy visszamásszak a gátra. A talán 50 fős bojból az első 6-8 koma megúszta, vagy 20-25 biztos így-úgy földre/fűre került, jó ha 2-3-4 állva maradva jött át halmon - el sem hiszem, hogy ekkora mázlim van, hogy abból az egyik én vagyok. Gyorsan visszaszálltam és visszanézve úgy tünt, az egész mezőny megállt, a keskeny aszfalt teljesen eldugult. Pofaszél, 24-25-ös sebesség - teljesen összezuhantam. Pár perc múlva jött egy boj, próbáltam beállni, de szinte 1 km alatt átmentek rajtam, sok volt már akkor a 31-32 is, minden erő kiment a lábamból. Aztán pár perc múlva újra egy 8-10 fős boj, de abból is azonnal kiestem. Na kész is lettem teljesen. Próbáltam győzködni magam, hogy legrosszabb esetben 10-20 perc és addíg bárki elmehet mellettem, de utána összeszedem magam, banán, víz, majd valami segít. De fejben elfogytam, megevett a szél, el is hittem, hogy tök felesleges volt ilyen hét után pihenés nélkül idejönni. Már csak a tó alsó felén lévő fordulóban bíztam, hogy onnantól visszakapom, amit most a szél elvesz. Hát úgy kanyarog az út, hogy ez egyáltalán nem lett így. Ráadásul az erőmű környékén, asszem Abádszalókon vagy 3 km-en át olyan pocsék betonkockás, diletációs az út, hogy megszakadt a szívem a szép biciklim csattogásait hallgatni és féltem a defekttől. De ez is csak a fejproblémám egy újabb megjelenési formája volt. Néha csak 22-vel mentem, ha nagyon nyomtam a szélben, akkor 26-tal - egy kis ideig. Tiszta ciki - és én akarok versenyekre járni és bojozás után sprintelni. Pedig tavaly már volt ilyen, de most olyan elérhetelennek tűnik, pedig edzegetek szerintem rendesen. És közben olyan testalkatú komák mentek el sorban mellettem, hogy legszívesebben elsírtam volna magam.

Az erőmű után 1-2 km-rel utolértem a kis feleségemet - ő a mi rajtunk előtt 40 perccel elindult ugyanezen a körön. Azt számoltuk - nem gondolva a szadi szélre, hogy így közel egy időben futhatunk be. Értelme nem volt, hogy tovább erőlködjek, így beálltam elé a maradék kb 25 km-re és együtt szépen begurultunk a célba. Félpofaszélben így is jöttünk 24-25-tel, félhátszélben meg 29-30-31-et. Ez így pont jó is volt levezetésnek, meg főleg hivatkozásnak nekem arra, hogy ne kelljen gyorsabban mennem. Talán nem is tudtam volna. De így legalább egy jót suhantunk együtt.

Most azt gondolom, nem is kéne többet idejönnöm erre a xar aszfaltra - itt még soha nem tudtam egy rendeset menni, pedig ez már a 4. alkalom volt - mindíg volt valami gikszer, volt amatőrség. Sajnálom, mert ennek a tónak az őszi változata meg tavaly szeptemben nagyon jól sikerült - 134 km, fele a gáton, a többi falusi utakon, bojozás, némi vezetées is és jó tempójú befutás. De ez a csak gát, ez katasztrófa, már utálom is.

1 banán, 1 kulacs izo

2 hozzászólás

Bandika 4408 napja

Nohát, azért ne csüggedj. Olyan a múlt heteedzéslistája, mintha valami 18 éves tapasztalatlan de lelkeskerekesét nézném. Versen alőtti napokon így nyomni? Ez neked edzés kellett legyen nem versen :) Akkor meg nincs miért sopánkodnod.

Tavaj szeptemberben a Tisze Tó maratonon én majd be sz--tam a keskeny gáton 40-50-el folyamatosan elkapni a loszokat. Vasárnap én is mentem 120-at, abból 60 pofaszél. Az rendesen leszívja az energiádat :)

Hétvégén nekem se játszik a Velencse maraton, mert Várgesztesre megyek mtb maratonra. Kár hogy egy napra tették - tavaj jó volt a Velence.

zsolaaa 4409 napja

Kihagyhattál volna legalább egy napot a verseny előtt. Verseny előtti héten már nem lehet formát javítani max elrontani a pihenés hiányával.

Mondok neked egy örök tanulságot: Ha nem akar az ember bukást akkol elöl kell menni

Sajnos a versenyszervezők sincsenek tekintettel arra milyen utakra vezetik a versenyt Lassan Ausztriába kell kijárni normális versenyért, (Olaszországban zászlós ember van minden kátyúnál...)

Ráadásul mint hallom a Velence körön is ilyen rossz utak lesznek (hálaisten nem megyek)