Előzmény:
Hol is kezdejem? a verseny nem volt betervezve az idei naptáramba,nem készültem rá tudatosan.Nézegettem szemezgettem vele,de úgy gondoltam,április és május hónapban lesz annyi verseny,hogy ezt most kihagyom.Készültem szépen tovább a főbb céljaimra. Április végén a Mátra bércet ki kellet hagyjam (amit nem bánok,mert szükség volt rám) és ekkor fogalmazódott meg bennem,hogy lemegyek Orfűre,és elindulok a duatlon ob-n.
Nem terveztem át az edzéseimet,csináltam mindent ugyan úgy tovább,mert eldöntöttem lemegyek és e szép környezetben 1 célom lesz szépen jól esően végigcsinálni,edzés jelleggel,és 3 órán belül beérjek.
A héten nem tartottam pihenőnapot,sőt pénteken 2 edzést is lenyomtam,egy résztávos futást és este egy úszást. Fáradt nem voltam,mert a héten a sok edzés mellett pihenésre is jócskán volt időm...már-már hozzászoktam.
A verseny szombat délbe kezdődött,így eldöntöttem nem alszom lent,jobb a saját megszokott ágyban pihenni,és elég 7 órakkor elindulni.elöző nap mindent előkészítettem,így sikerűlt éjfél környékén ágyba kerülni.
Reggel 3-an indultunk Orfűre: Ani az edzőm,aki szintén indult a versenyen,segítőnk és feleségem Noémi,és jómagam.az At nem volt túl rövid,és az m6-os után visszavergődni a 6-os útra... hát nem volt leányálom! Kicsit izgultam a végén,hogy 11 ig érjünk le,mert nem voltunk előnevezve,és még ezt is meg kellett ejteni.De leértünk,épségben időben és egészségben,és a nevezés is megtörtént. Gyors bringaszerelés,kipróbálás,öltözködés,melegítés.Közösen melegítettünk,Szabival,Leoval és Anival,rögtön egy dombra felfutva :)))))) Kérdeztem,hogy ki milyen időt szeretne menni,de Szabi közölte ő menni fog mint egy mérgezett egér(késöbb ezt be is bizonyította) Leo meg bizonytalan volt,de azt mondta lassabb lesz mint SZabi,így gondoltam,végig megyünk együtt a pályán,de ő az első 10 km -en úgy ment el mellettem mint kés a vajban.
A Verseny:
Déli 12 óra!!! A na igen szépen égetett már,és a melegre sem volt panasz :)) 28-30 fok körüli :)) Ha extrem,akkor ne csak a pálya legyen extreme,hanem az időjárás is!Egy kis pályaismertetés és neki is vágtunk az első 10 km-nek!Rögtön egy dombocskával kezdtünk,ami később kiderűlt ez csak egy bemelegítő szakasz volt! 2,5 km után megérkeztünk a várva várt emelkedőhöz,ami olyan 10-11%-os lehetett,jó másfél km-en keresztül.Szépen haladtam felfelé nem éreztem fáradtságot,savasodást,a pulzusom is nagyon rendben volt,csak a domb vége felé emelkedett meg jobban.A tetőn fordító,és már jöhettünk is lefelé,ami ugye kellemesebb volt! Itt húzott el mellettem Leo,de nem akartam menni utánna,nehogy átessem a ló másik oldalára és elkapjon a gépszíj,hisz megbeszéltem magammal... :). A domról leérve,láttam egy táblát,vigyázz lassíts... nyilván nem a futóknak tették ide...akkor tudatosúlt bennem,hogy ezt meg is fogjuk tekerni,nem is egyszer :))) Haladva tovább,az első 10 km-en már nem volt számottevő említésre méltó emelkedő dombocska,így szépen 5 perc körüli ezrekkel bekocogtam a bringámhoz. Ott egy gyors depó,ami nem rám jellemző,mert mindig tökölni szoktam,és irány a bringapálya. Hát ,hogy is jellemezzem :)))) minden volt benne csak sík terep nem! :) hol felmentünk,hol leszáguldottunk,ahol sík lehetett volna,ott is volt benne egy két bukkanócska. Az első kőr,és minden kőr(3) végén jött az a szép már a futásnál említett emlkedő...vicces volt! Mentem felfelé,nem néztem én fel csak nyomtam,amikor felértem megjegyetem magamna ...sza meg ez nem esett olyan jól,aztá fordító és száguldottam lefelé! Lent az első kör végén kiszoltam Noéminek egy cifrát,hogy ez hu-ha kemény,frissítettem és irány a 2 kör! A 2. kör végén ismétt jöt a gyilkos emelkedő,de érdekes módon,ezt jobban vettem,nem volt olyan haláli mint az első,sőt innentől kezdve nagyon élveztem a pályát! Ismét megálltam vízzel feltankolni,mert folyamatosan ettem ittam,nehogy kiszáradjak a nagy melegben,és irány az utolsó bringa kör.Itt beértem Leo-t akivel egy kicsit beszélgettem,elmeséltem érzéseimet a pályáról és a versenyről röviden,és haladtam tovább,fel -le-ismét fel és megint le,amíg meg nem érkeztem a minden körben várt emelkedőhöz,amit már "rutinból megtekertem" közben látva azt hogy rengetegen tolják felfelé a bringát.Az emelkedő alján tartottam amikor Szabi már lefelé száguldozott"gondoltam de jó Ő már túl van a nehezén" Felfelé sok tekerő embert meg tudtam előzni..Fordító aztán száguldás lefelé,az utolsó köröm vége!kipörgettem a lábam,a depóig érve,hogy a mozgásom hasonlítson egy futóéhoz,aztán ismét egy gyors depó és a futópálya!
Utolsó 5 km,természetesen van benne egy kis szint is! :)) a depó körűl bolyongtunk keringtünk mint egy bolygóhollandi,néha azt sem tudtam hol vagyok,figyeltem a kiabálásokra és az előttem futókra,de nem volt teljesen egyértelmű...de azért mentem.Szépen haladtam,és meglepően jól ment a futás! Egy kis bíztatás a szélről feleségem által,egy pár fénykép próbáltam vigyorogni,és jött a kis dombocska!Az első kör végén éreztem,hogy nem lesz itt gond,a pulzusom is nagyon rendben a lábam sem fájt.Jött a 2 kör,a dombocska,(amit oda vissza megfutottunk az 5 km alatt 4 szer) jött a fordító és haladás visszafelé. az utolsó másfél km-en sok embert meg tudtam még előzni,a domb ami már a végét jelntette,a parkoló,kis feleségem humorizált velem,hogy mot kell meghúzni a cél egyenesbe,jó diák vagyok szót is fogadtam,nyomtam egy sprintet,célkapu és mondták a nevemet mint célbaérő! Össz időm 2óra 51 perc és pár másodperc. az érem a nyakamban,a teljesítés a lábamban.:)))) Jó kis verseny volt,jó szervezéssel,tényleg extreme körülmények gyönyörű környezet!
Meg kell még említsem,hogy edzőm,Ani is célba ért 3 óra körüli idővel,korosztályos bajnokként. A verseny után beszélgetés ,kis pihi,gulyás ami finom volt,de gyermekadag. Eredményhírdetés után indultunk haza e csodaszép helyről.Emlékezetes marad,jövőre ugyan itt!