A második gyerekkoromat kezdve egyre többször eszembe jut az első. Nos valamelyik nap
eszembe jutott, hogy nyolcadikos koromban - többek között- medvének is hívtak. Akkor se
voltam már túl sovány, bírkóztam is, így aztán valakinek eszébe jutott, hogy medvének
hívjon. (Sok becenevem volt - akkor még szerettek, még nem ismertek igazán).
Nos a magasságom azóta nem igazán nőtt, de a hasam körfogata annál inkább, így
nem lettem Grizzly medve, legföljebb csak egy kis barna medve.
Mint dadaista animal, általában mindent a józan ésszel szemben teszek -
más medvék télen vonulnak barlangba -én meg nyáron. Súlyt emelni.
Ha már animal cuccot eszek és kövér vagyok, akkor legyek gyúró, aki éppen tömegel.
A tömegelés az meg király, olyan mint a depo. Nos alig múltam 6O és bevonultam
egy Builder terembe. Volt aki azt hihette, hogy az unokámért jöttem. Na és?!
Súlyzózni szerettem gyerekkoromban. Akkoriban még öntött vas súlyzók voltak,
amikor kezdtem abbahagyni a birkózást, akkoriban hozták az első gépeket.
Éppen megismertem őket. Azóta eltelt 45 év, lényegében nem nagyon változtak,
csak nehezebbek lettek, meg lassabbak.
Egy-két dolog nem ment, de amikor nagyon elakadtam, akkor segítettek.
Egyébként mindenki magával foglalkozott. és ez jó. Igazi animal.
|
|
Diary of a Madman: My Weekly Descent Into Madness
Slipknot - The Devil In I