Egy kis múltidézéssel kell kezdenem a naplóírást, mivel annyira távol nem áll tőlem a sport. 4 éves koromban tanultam meg úszni, alig voltam 7 éves, mikor első versenyemen indultam. Aztán eltelt ezután még 10 év, és úgy gondoltam, elég volt az úszásból, abbahagyom az uszodai versenyzést. S tényleg sikerült abbahagynom, mikoris régi úszótársam megkért, miközben levezetek (még néhány hétig terveztem lemenni úgymond levezetni), ugorjak már be pár 100-ra, mert egyedül kénytelen edzeni a hosszútávúszásra. Azon kaptam magam, hogy az edzője (a csaj apja) mondja edzés végén, hogy holnap du. 5-kor edzés, ne késsek és nyáron ilyen meg ilyen versenyek lesznek, arra kell felkészülni (annyira határozott volt, nem mertem vitába szállni vele, így másnap pontban 5-kor megjelentem az usziban :))....szóval a levezetés helyett inkább 'felvezettem', ugyanis még keményebb edzések jöttek, mint addig. Nagyon jó volt olyannal edzeni, aki az EB-n és VB-n is indult, eléggé motivált ez is. Szombat-vasárnap is edzettünk reggel 7-től (klassz volt, mert 9-ig csak mienk volt az egész uszi, ugyanis akkor nyitott igazából), elég fanatikus lettem, és végre mentek a szombati felmérő 5 km-ek 1 óra 9 percen belül, csúcsformában éreztem magamat (ahhoz képest, hogy heti kb. 5 alkalommal sikerült csak edzenem suli mellett). Jöttek-mentek a Balcsi Átúszások és a Velencei-tó Átúszások, jöttek a jó helyezések is, és nagyon jó hangulat volt ezeken a rendezvényeken. A legjobb verseny mégiscsak az esztergomi Palatinus tóban volt, 10 km-es táv, a Felnőtt Hosszútávúszó Bajnokság, ahol végül 3. lettem. Ez 1999-ben volt, 11 éve (ó milyen régen) :) 2000 év elején még együtt készültünk a lánnyal (azon az éven még indultunk a 10 km-en), majd ő abbahagyta váratlanul, elege lett, én viszont még 2 évig magam folytattam tovább, hát ímmel-ámmal inkább, de a versenyekre eljártam.
Aztán jöttek az egyetem utolsó évei, úgyhogy bele kellett húznom a tanulásba is, és mivel mindenki bulizni járt, én sem maradhattam ki mindenből :)) Szóval az úszást, sportot 2002-2003 táján végleg abbahagytam.
2009 őszén megszületett a kisfiam, aki 9 hónapos jelenleg. Most határoztam el, hogy régi álmomat valóra váltom, és indulok, ill. végigcsinálok egy triatlont, a középtávra gondoltam (jövő tavasz/nyáron). Nem lesz könnyű, hisz az úszás része a legkevesebb ezeknek a versenyeknek arányaiban is. Futni viszont max. 5 km-t futottam eddig egyben (lehet ennél többet? :)), úgyhogy lesz kihívás. 1 hete futok (végre már inkább futómozgást végzek, mint kocogást) és 2 km távot bírok megtenni. Sosem voltam futóbajnok, ezért ez a része is érdekes lesz, elsősorban a távot kell növelnem.
De az igazi nagy harc a biciklivel lesz, ugyanis van egy ezeréves Kempingem, gyönyörű szürke, de talán azzal mégsem kéne indulnom, kicsit vicces lenne :)) (Bocsi bringa, tudod, hogy szeretlek :))) Sosem brigáztam hosszú távon, sőt, humoros, de nem ültem még versenybiciklin, és pláne nem kéne több 100 ezer Ft költenem azért, hogy egy triatlonon induljak. Ígyhát nemtom mit tegyek. Fogalmam sincsen a "kerékpár-fogalmakról", ezek nekem nagyon kínaiak (szal a használtpiacon meg simán átvernének), nem tudom hol, és főleg hogyan kéne erre edzenem....Szóval kezdés a nagyon nulláról, vagyis inkább mínuszokból. :( Lesz nekem ehhez elég kitartásom?
Csak bízni tudok benne....
Jó lenne egy edzőtárs, de egyrészt nagyon össze-vissza van most az időbeosztásom a babám miatt, meghát nincs ismerősi körömben még csak min. fanatizmussal megáldott lélek sem :( Főleg itt Szombathelyen.
Visszatérés a sporthoz
Minden kezdet nehéz....
Frantika
| 2010-07-08 14:18:47 | 20 hozzászólás