Buktam ezt a túrát (100 km, Kinizsi Százas útvonala visszafelé). Próbálom visszafejteni, miért:
- fejlámpám szépen világított, volt egy rakat csereelemem
- szeretem a havas-hideg helyzeteket, amikor ránk szakadt a graupel- meg a hózápor, örültem nekik, mikor mindenki más szidta
- fájós térdemnek semmi baja nem volt
- volt kajám, piám, sapkám, kesztyűm, sherpakabátom, nem fagytam (volna) halálra
- Adidas félcipő (goretex vízálló) volt rajtam
De:
- az a bizonyos félcipő sem állta a kezdeti havat kamásli nélkül (volt az is, de nem volt jó az alacsonyszárúhoz), beázott, átnedvesedett a zokni, lett 30 km-nél (!) 2 vízhólyag
- a bokámat nem fogta semmi a csúszkálástól és terepviszonyoktól (főleg a Gete visszafelé), nagyon megfájdult több helyen is, nehezemre esett mozgatni a lábfejeimet
Úgy tűnik, ez az egyetlen utóbbi lehetett a gond... Igazság szerint kb. mindenki magasszárú bakancsban tolta a távot... Lehet, hogy nekem is abban kellett volna... Csak az első (nyári!) Kinizsijeimről rossz emlékeket fűzök a magasszárú bakancsokhoz. Ezentúl az alacsonyakhoz is (?).
Megoldás: Nincs... Szégyellem. Fejben nem lettem volna ott? Akkor miért voltam jól Mogyorósbányán? Ami mellesleg megvolt 8:45 alatt (48 kilcsi). Miért nem volt rosszkedvem 60. km-t kivéve? Nem. Fogalmam sincs. Legközelebb Kinizsi lesz hosszabb távon, nem magasszárúban.
Ja és miért ment jól a Piros 85??? (70 km-ig semmi bajom nem volt, utána sem volt vízhólyag, fáradás, csak a szokásos talpzsibbadás és egyéb érthető jelenségek).
Úgy látszik, az időjárást nem csak szeretni kell, hanem alkalmazkodni is lábbeliügyileg, meg tisztelni is, és nem szétrohanni a havas-csúszós-sáros szakaszt. Tapasztalat+ (ezzel vigasztalom magam)
Akkor legalább havazzon most már sokat, és futhassak hóban (ami szintén fárasztó, rossz időeredményű, és nem megy), de szép látványban. És ha lesz Iszinik, megint ott leszek, több tapasztalattal (és ezt már amikor feladtam, így gondoltam).
Bass.ameg :(