Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 926 520 km-t sportoltatok
Mindhalálig Blue(s)

A Bukott kalandjai-Palics hetedszer újratöltve

Blue | 2016-08-03 20:15:16 | 3 hozzászólás

Az előző részek tartalmából:Blue az Istenek szándéka szerint elbukja a 2014-es Spartathlont,így megkapja a Bukott címet és a visszatérés lehetőségét,ha teljesíti a ködös jóslatokba burkolt Küldetést.


"Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek." :D :D Azt hiszem,ez ide illik.

 

Palics vagy Palicsfürdő Szerbiában,Magyarország határától 25 kilométerre,ide jártak királyaink és gazdagjaink feredőzni évszázadokon át mert a tó vízének és iszapjának gyógyító hatása volt,de a háború óta a tó használhatatlan és feredőzhetetlen.Mindezek ellenére mégis mennek oda emberek látogatóba mert van a helynek varázsa és sok,sok látnivalója,de június közepén most már tizedik éve a tóparton a futóké a főszerep.2009-ben voltam itt először,még Lydérch csábított ide,aztán ő elmaradt és meg ragaszkodom és kötödöm hozzá,de nagyon nagyon,mert azóta csak 1 év maradt ki 2010-ben,de akkor is csak egy kezdő ultrafutókra jellemző sérülés akadályozott meg a résztvételben.Hogy miért eme ragaszkodás és kötödés?,talán nem is fogom tudni jól leírni mert Palics az Palics,de azért megpróbálom,hátha más is kedvet kap. :P

 

Az első ez nagyon racionális,hogy Palicshoz kötödnek egyéni legjobb eredményeim,az első évtől kezdve mert 2009-ben a harmadik 12 órás futásomon itt léptem át a 100 km-es határt,2014-ben a második 24 órás futáson az eddigi legjobbamat a 205 kilit.Következő,hogy innen sohasem távoztam csalódottan akkor sem ha nem úgy sikerült a futás ahogy terveztem,ez a hely mindig hozzátett valamit a futásaimhoz és így az életemhez is.Harmadik a szeretet és az összetartás,azt hiszem ezt lehet ott érezni a helyieken,az egymáshoz való viszonyukon,ha itt úgy élnénk mint az ottaniak,akkor mindenki ide szeretne költözni,azt meg ugye látjuk,hogy mennyire nem szeretnénk,ha mindenki idejönne. :D Van Palicsnak egy jellegzetes zamatos,mediterrán illata is,ami a tóparton ahol futunk kevésbé,de kicsit odébb a másik tó felé a nádas mellett nagyon érződik és ha távozol a városból,ez a fura sejtelmes illat vissza fog vonzani,már persze ha hat rád és nem vagy náthás.Most egy kicsit elgondolkoztam,hogy kell-e az nekem,hogy mindenféle kósza lények ott tömegesen dzsesszeljenek,így azt hiszem nem is folytatom a sort,akinek ez nem elég,az menjen inkább az UB-ra. :P

 

Maga a pálya az egyik palicsi tó partján van,egy 530 méteres körön,a felülete térkő és idén a 10.jubileumi rendezésből eddig a legutóbbi 3 alkalommal rendezték itt a futást,a menetirányt 6 óránként fordítják,ami nagyon jó.A kanyarok is jók. :)

 

Az idei évem is borzasztóan alakult sport és futás ügyileg csakúgy mint a tavalyi,nem kaptam levegőt nemcsak futásnál,hanem amúgy sem,folyamatosan fájt a bal tüdőm,megpróbáltam mindig azt az egyensúlyt megtalálni amit még elbír az öreg és reszketeg testem. :D A márciusi 100 km-en sokat gondolkoztam,maradtam fent a távon,de 6 óra elég lett volna,így a 24 órásról visszaléptem a 12 órásra,na itt 11 óránál lett végem mint a botnak,aztán Pakson,ha nem mérik el a pályát akkor 70 kili felé csúszok,de így is PB lett,szóval kezdtem bizakodni,hogy így is fog menni ez az évha tudok PB-ket menni,az azért már nem olyan rossz,bár azért durvát lassultam a második felében a távnak a kujva életbe már. :D

 

A versenyről:tavaly segítő nélkül voltam,Pécsi Peti (ezúton is köszönöm ítt és mindig) töltögette lelkesen a kulacsaimat,de idén látva a tavalyinál gyengébb légzőrendszeremet,nem mertem segítő nélkül nekivágni,főleg azért mert nyomni akartam ami a csövön kifér,mert kellett volna még egy 24 órás versenyen futás is.Megkérdeztem Dórit,hogy eljönne-e velem / hejj,az a kérdés! :D , na és a válasz :D / versenymérnökömnek,és szombat este a Magyarország-Izland meccs lefújásakor indultunk is.Dóri mondta,hogy sokkal szívesebben aludna és nézte volna a meccset,na mondtam magamban,ez eddig nagyon jó,én szinte formán kívül,ő meg valahol máshol lenne,így nem volt más választásom,mint mesélni kicsit a szerb népszokásokról és a kecskékről,hogy egy kis lelket és életet öntsek belé. :D Azt hiszem,hogy sikerült. :P Odafelé meglepő módon most először eltévedtünk,hamarabb tértem le az autópályáról,így kis kerülővel értünk be a városba.A futópálya mellé érve a 24 órások akkor már 11 órája nyomták,pacsiztam a mieinkkel,köszöntem a z ismerős szerb futótestvéreimnek is,és persze Elvirának a főszervezőnek.Attila mondta,hogy kemény időjárás volt szombat déltől magas páratartalommal és tanácsként elmondta,hogy ha már szombat éjfélkor van a 12 órás rajt,akkor a sötétben nyomjam,mert jön a nagy hőség és kész.Megköszöntem a szíves jó tanácsot és elmondtam,hogy ez lesz a hetedik itteni futásom és én is így terveztem.

 

Az éjféli rajt után lazán pörgetem és melegítem a technikát,minden rendben,minden kijelzőm kéken világít a virtuális fedélzeti computeremen,nagyon kevés vízeket kérek a segítőmtől úgy ahogy szoktam.Aztán a 2.óra elején mintha botot dobtak volna a lábaim közzé,lelassulok,piros fény villan fel,biztonsági protokoll lép életbe,próbálok kis erőt ráadni,de akkor sem megyek gyorsabban,megint ez a kujva bal tüdő,nincs levegőm,puffogok is rendesen magamban,hogy 1 óra futás után vége a versenyünknek,minek jöttünk ide,próbálok kaját bekérve energiát nyerni hogy hátha az energiaszint ment el,de azt éreztem volna,így megyünk ezzel a tempomatos lassú sebességgel tovább.

A 2 óra végén jelzem Dórinak,hogy elmegyünk így 6 óráig mert azt látom,hogy kibírom,de ezzel a sebességgel semmi értelme pályán maradni,eszem,iszom rendesen,csak sebesség nincs.

Aztán a 3.óra végén is mondom,hogy ez rohadt unalmas így :D ,még egyszer ennyi és kiszállunk,erre megkapom azt,hogy Ne picsogjál,fussál!,amin elpuffogok egy darabig,mert ekkorra szemtelenséget már rég mondtak nekem :D ,mert racionálisan nekem van ám igazam,ha a langyos éjszakában nem tudunk előnyt kiharcolni,akkor a nagy hőségben,amikor totál kikészül mindenki a perzselő naptól,és zombi mód tántorog majd,ez esélytelen lesz,egy csúcs alatti eredmény meg se nem oszt ,se nem szoroz most.Közben Gábor aki tavaly elfutotta az elejét,most ott keringünk egymás mellett,kérdezem tőle,hogy 1 körrel vezet-e látván az én gyatra tempómat,mormog magában valamit,amit én igennek értek,aztán véletlenül ránézek a kijelzőre és látom,hogy egy körben vagyunk,kérdezem tőle,hogy nem azt mondta,hogy 1 körrel vezet?,de szerinte nem mondta,így kifejezem szóban feléje heveny utálatomat nevetés és dádás mutogatás közepette. :D Ő is utál,mondja,de ez a világ rendje a mi körünkben. :D

 

Folyik minden tovább,szenvedek és csak szenvedek,aztán az 5 óra elején egyszer csak visszajönnek a kék fényeim a műszerfalra,futok egy tempósabb kört,nézve milyen tempó ez,hohó,5:30as,ez kellett vona ezidáig is,számolgatok gyorsan,ez kevés lesz a PB-hez mert bőven lesz lassulás,de meg lehet próbálni talán,de nem a lassú cipőben,kis gondolkodás és jelzem,hogy cipőt cserélünk és kockáztani kell,mert a womeromnak ez a térkő nagy ellensége és gyorsan vízhólyagot csinál a lábamon viszont gyorsaban megy mint a Hoka.

 

Megyünk tovább 6 órán túl is,talán akkor engedik be az 50 és 6 órásokat is a pályára,akik nagy tempót diktálnak,aztán 7kor már érezni lehet a napot,ami lelassítja őket is rendesen,8kor már rendesen készen vannak közülük,mert akkor már 30 fok közelében van a hőmérséklet.A pálya egyik része árnyékban,a másik napon és szemből napos,ráadásul mintha homokos levegőt fújna felénk a szél,amin megint gondolkozom egyet,mert ilyet már tapasztaltam itt,ez eltömíti a tüdőt és valahogy légzésre alkalmatlanná válik egy idő után a tüdő.Szélárnyákot keresek így,hogy a szembeszél és a homok elöl védve legyek,először a most beszálló futók közül,de kidőlnek páran előlem :D ,aztán találkozom egy váltós lánnyal,Anitával aki most van itt először,úriember módjára / mert egy Úr a pokolban is úr :P / megkérdezem,hogy mehetek-e mögötte és igen mögötte megyek nagyon sokat :) ,10 óra felé már pusztító a hőség,a futók közül egyre többen állnak ki,Dóri folyamatosan locsolja a fejemet és kapom az italt,kaját,szinte üti a fejem a hőség,vibrál a levegő a 74%os páratartalomban.Nézem az eredményt és csalódottan számolom és mondom is Dórinak,hogy nem lesz meg a 125 kili sem,pedig mit dolgoztunk ezért össze,nem baj,menjél,ne picsogjál! :D Elfenekelem a picsogásos beszólásokért,mormogom magamban,/ de csak a verseny lefújása után,mert addig egy kör alatt is kiszáradhatok-teszem hozzá :D / és ettől nagyon jó kedvem lesz :D és ebbe a jó hangulatban fejezzük be a versenyt. :)  A vége 123.490 km lett,új PB,De ínséges időket élünk,mindent meg kell becsülni :D ,de azt hiszem ez mint a fentiekből látszik,nem annyira az én érdemem,már rég kiálltam volna a francba. :D

 

Így ezt a futást,versenyt,közös munkát,türelmet,taktikát,mélypontot és feltámadást és számomra a 2013-as Spartathlon után a második legnagyobb élményt és nagy flasht adó palicsi futást Dórinak ajánlom,nélküle ez nem ment volna.

 

A Bukott összevonja erőit,kijavítja hibáit és új kalandokra készül....

 

Ui:csak hogy legyen benne Blue-s is,megkaptam az eddigi legrandább első helyért járó serleget vagy kupát,vagy már nem is tudom,hogy mi ez,mindenestre elrejtettem az egyik szekrénybe. :D Rémálom. :D

 

2017-06 hó (1 bejegyzés)
2016-08 hó (1 bejegyzés)
2014-01 hó (1 bejegyzés)
2013-12 hó (1 bejegyzés)
2013-11 hó (1 bejegyzés)
2013-06 hó (2 bejegyzés)
2013-05 hó (1 bejegyzés)
2012-07 hó (1 bejegyzés)
2012-06 hó (1 bejegyzés)
2012-04 hó (1 bejegyzés)
2011-05 hó (1 bejegyzés)