Maraton. Bűvös táv ez, belengi egy kis misztikum, sok fájdalom, áldozat, a teljesítői igazi hősök, de legalábbis Rambók:) Itt már megérinti az embert saját lehetőségeinek korlátja, és vagy legyőzi önmagát vagy a táv felzabálja őt.
Ám a legtöbb kedvtelésből futó amatőr szeretné elmondani magáról, hogy teljesítette.
Hobbifutó vagyok, lassan 44 leszek. Három és fél éve kezdtem futni és május 19-én Siófokon futottam le 5. maratonomat. Oké, ügyes vagy, lapozzunk – mondjátok most sokan, de tényleg nem az egóm miatt írok most, hanem mert Ti voltatok az edzőim és én mint jó tanítvány szeretnék beszámolni a fejlődésről.
Minden futással kapcsolatos tudásomat, az edzésmódszert, a sérülések kezelését itt sajátítottam el, Titeket olvasva kaptam új lendületet, motívációt, amikor az kellett.
Úgyhogy kedves edzőim:) ha van türelmetek hallgassatok csak meg és nyugodtan osszátok a tanácsokat, javaslatokat. (Edzésnaplót vezetek, csak offline. Túlságosan lusta voltam eddig beírni, de majd megpróbálom pótolni.)
Kicsit magamnak is írom, mert jövőre majd visszaolvasom, hogy tanuljak belőle. És félek addig meg az emlékek megszépülnek, a küzdelmes részek megmintha nem is lettek volna.
Visszatekintő:
2009. Nike Félmaraton 2 óra
2010. Spar Maraton 4 óra 12 perc
2011. Siófok Wink Maraton 4 óra 7 perc,
Keszthely Maraton 4 óra 32 perc (hőség, borulás)
Nike Félmaraton 1 óra 51 perc,
Spar Maraton 4 óra 16 perc (elejét elfutottam + rossz frissítési stratégia)
2012. Debrecen Rotary Félmaraton 1 óra 47 perc,
Szekszárd Borvidék Félmaraton 2 óra (a dombok lassítottak)
Siófok Maraton 3 óra 55 perc
(idén még lesz Keszthely Félmaraton, Kékes csúcsfutás, Nike félmaraton, Paks atomfutás, Spar maraton)
Talán, egy-két "árfolyam ingadozástól" eltekintve elmondható, hogy ha nem is látványos, de határozott fejlődési irányt mutat a kép.
Siófok Wink Maraton összefoglaló.
A végével kezdem, 3 óra 55 perc 43 mp!! Nagyon akartam már 4 óra alá kerülniJ
Előjáték
Alapos tervet készítettem, átgondoltam a frissítést és következetesen ragaszkodtam az elképzelésemhez. Nem volt könnyű. Papíron elég jól ki lehet sakkozni, de olyan sokváltozós az egyenlet, hogy könnyen dugába dőlhet a legjobban átgondolt terv is. Például, hogy a hét elején elkezdett fájni mindkét sarkam. Az izompárna, a talpi bőnye vagy mi, de úgy, hogy fájt a normál járás is. Ez a szekszárdi dombvidék kis ajándéka, a lejtőn lefelé futás kis hozadéka.
Újratervezés, a hétre elgondolt edzések elkaszálva, teljes pihi és lóbalzsam és maszírozás és a szerszárdi ajándék borocska, meg sorozatok a TV-ben.
Rutin menet
A siófoki útvonal 6 db kb. 7 km-es kör. Ez egyrészt kicsit unalmassá teszi úgy a harmadik kör közepén, másrészt viszont nagyon jól tervezhető a tempó, tökéletesen ki lehet számítani mikor hol kell lenni.
Időben érkezés, fotózkodás a gyönyörűen restaurált víztoronynál, egy szalámis szendvics, öltözés. Bemelegítés – azt nem szoktam, a futás első két-három kilométere erre tökéletesen megteszi.
Rajt. Mivel elég előre álltam be (bár nem szokásom a profik közé betolakodni, de tolt a tömeg, ahogy hátulról töltődött fel a rajtzóna) mentem 4.20-4.30-as tempóval egy kilométert, aztán ahogy szélesedett az út beálltam az én 5.10-5.20 körüli tervezett tempómra. Elhatároztam, ezen a versenyen egy métert sem sétálok bele a frissítő pontoknál. Kipróbáltam az itt olvasott pohár összenyomós trükköt és bevált! Lehet inni futás közben is. Vizet mindenképp, de pl. az utolsó körömre a családtól kért kólába majdnem belefulladtam:)
Eseménytelen 4 db hetes lement átlag 5.20-5.30-as ezrekkel. 40 percet adtam magamnak egy-egy körre, és örömmel láttam, hogy ehhez képest 7-8 perc előnyt szereztem a négy kör alatt. Mert a négy óra alatti időt úgy akartam, mint Arthur király a Szent Grált. Mert elhittem, eljöttem, megcsináltam. Francokat, mert egy csökönyös szamár vagyok:) A frissítő pontokon nem ettem, csak vizet ittam. A harmadik kör és a negyedik kör végén ettem egy-egy gélt. Később már nem, mert 30-32 körül már minek.
Végjáték (mert a maraton igazán csak innen érdekes)
5. kör. Nincs baj, de érzem fáradok már. A fejem még tiszta, tüdő, szív okés, de a jobb lábam kezd nagyon elmerevedni. Meleg van, a pulzuson is látszik már a megtett táv, lassan, de monoton emelkedik. Szóval kezdetét vette az izmok elsavasodása. Nem változtatok a tempón, úgy gondolom, ha kényszerűen lassulni is fogok - mert fogok - a szerzett 7-8 percből 3-4-et bedarál majd az utolsó két kör, de ez még pont jó lesz! Elméletnek ez jó, de valakinek ezt meg is kellene csinálni.
A kerthelyiségek asztalainál ülők arcáról nem olvasok le túl bíztató dolgokat. A helyes önkéntes segítő kissrácnál kihagyom a körönként esedékes pacsit és ő aggódva utánam szól - Hajrá, menj tovább, jó vagy -. Felveszem gyorsan azt az arckifejezést amire gyerekem azt szokta mondani egy-egy kimerítő közös edzésen, olyan vagy mint egy kib... cyborg. Ekkor érzelemmentesen még fel szoktam hajtani egy jó kis dombra, mélyüljön csak el benne az apai szeretet.
35 körül járok. Mindkét combomat mintha fahusánggal verték volna szét. Fájok. Már nem csak az arcom robotszerű, a mozgás is olyan. És jönnek azok a francos negatív gondolatok. Itt le kéne ülnöd és békésen halj meg végre. Ki az a szadista aki erre kényszerít, nyugodtan állj le és sétálj. Ugyan kit érdekel, ha nem lesz meg négy óra alatt? Engem, nyavajás! Fuss és ne rinyálj, mordulok rá a testemre, mert lassan már én is elhiszem ezt a cyborg dumát. Inhalálok egyett a jó cukros, felrázott kólámból és miközben az orromat is tiszticcsa .... végre túl vagyok rajta. Utólag esik le, itt volt a fal. Újra. Eddig mindig megtaláltuk egymást 32-35 környékén. Hol rámenősen, hol visszafogottabban, de nem hagyná ki a randevút. Tavaly Keszthelyen ketten jöttek, ő és a hőség. Akkor majdnem legyőztek, de még időben pillantottam meg a szurkolók között a családomat, és szégyeltem volna elöttük kiszállni. A Sparon meg én sürgettem a találkát, elé futottam, és nagy arccal még néhány frissítőpontot is kihagytam, mert - hú de milyen kemény vagyok. Aha.
6. kör. Kicsit lassabb volt az előző és tudom, hogy ez is elolvaszt majd pár percet, de ha agyon nem csap egy villám vagy el nem gázol a vonat (bár úgy érzem magam mint ha már megtörtént volna) akkor ma PB. Elmém már tisztább, és bár megint elfelejtettem a napvédő krémet, ami okán vádlim és tarkóm már kegyetlenül leégett, de a kedvem a régi. Csak a mentőautó és az elhullott futók látványa nem túl szívderítő. Remélem a 8-10, az eredménytáblán "feladta" státuszú futó mindegyike jól van már.
Messze, a Halálsor végén (a 3,5 km hosszú utca a vasút mellett) feltűnik az utolsó kanyar, hallom a nevemet mondják és beértem végre.
Utójáték
A Footpod 43,7 Km-t mutat. Feleségemé (ő félmaratont futott) majdnem 22-t.
Azt mondták pontosan mérték le a távot, de hát ez mégsem egy országos bajnokság vagy ilyesmi, ennyi akár belefér. Akkor viszont akár 7-8 perccel is lehetek jobb ennél. De nem ez a lényeg! Négy óra alatt vagyok és a tervgazdálkodás sikerét is ünneplem!
Adatok
1. kör Fő térről indulva 7,8 km, 39.53 perc, 147-es átlagpulzus, 5.07/1000
2. kör 7,19 km 37.34 perc, 157-es átlagpulzus, 5.13/1000
3. kör 7,15 km, 37.41 perc, 163-as átlagpulzus, 5.16/1000
4. kör 7,11 km, 38.51 perc, 172-es átlagpulzus, 5.27/1000
5. kör 7,32 km, 40.46 perc, 178-as átlagpulzus, 5.34/1000
6. kör 7,14 km, 41.19 perc, 181-es átlagpulzus, 5.47/1000
Gratula a négy órán belülihez! Biztosan szép eredmények várnak még rád. A lejtőket viszont vagy kerüld, vagy tanulj meg rajtuk futni! :-)