Üdv Mindnkinek!

A következő verseny a fent jelzett időben megrendezésre kerülő Túri Kupa ami Mezőtúron kerül megrendezésre, ajánlani tudom mindenkinek!

( a Hortobágyi versenyen még gondolkozom)

Mivel az elmúlt 8 hét alatt lefutottam egy félmaratont, és egy maratont, a cél nyilván nem az, hogy km gyüjtsek, hanem az hogy gyorsuljak.

2009. Túri Kupa félmaraton 2 óra 19 perc

2010. Túri Kupa félmaraton 1 óra 53 perc 21 mp

2011. Rotary félmaraton 1 óra 47 perc 7 mp

Véleményem szerint ha az utolsó körön nem álltam volna meg teljesen feleslegesen vizet inni ( 1,5 km-rel a cél előtt értelmetlen) majd a felgyorsulás jobb lett volna, akkor hozható lett volna 1.46 belül is...

De nekünk most a jövőre kell koncentrálni.

Tehát gyorsulás!

MINDEN HÉTEN HÉTFŐ, ÉS CSÜTÖRTÖKÖN EZEN KIVÜL MÉG 7-8 KM ÁLLÓKÉPESSÉG JAVÍTÓ BICIKLIZÉS, VASÁRNAP PEDIG 20 KM UGYANEZ A KATEGÓRIA VAN!!! DE EZT MÁR NEM ÍRTAM BE A TERVBE!!!

Tehát! Megpórbáltam úgy összehozni, hogy ne legyen olyan nagyon drasztikus, valamint minden 3. hét "pihenőhét" amikor is a km számot csökkentem. 22 km-nél hosszabb futás nincs is benne az is csak 1 alkalommal.

Az alapfilózófiám az volt, hogy a sebességet heti 0,1 km/h-val növeljem, addig míg el nem érem a 12,5 km/h, azután már csak a tempófutásoknál növelem a sebességet.

Cél 1 óra 40 perc alá nyomni a célidőt, esetleg közelíteni az 1.30 felé!

Ha 12,5 km/h sebességgel tudnék menni akkor ha jól számoltam valami 1 óra 41 perc lenne az idő, ezért is van, hogy erősen erre a sebességre építek, hiszen innen már csak 1 perc lenne a kitűzött cél az 1.40 alatti idő!

Tehát a távolságok nem vészesek.

Viszont a 12,5 km/h fölötti sebesség az igen nagy kihívás, főleg hosszabb távon....

A másik dolog, ami nem tetszik az hogy most vettem észre, hogy a maratonon kicsit megnyomódott a lábújköröm, és a köröm alatt erősen elszineződött kékesen..

A probléma ott lehet, hogy egy vérömleny keletkezett ( vérhólyag) ami a köröm miatt nem tud kiszabadulni, és ilyenkor nagyon csúnyán elszineződik az egész köröm, nem fáj csak csúnya. De ez csak 30 km fölötti futásoknál szokott előfordulni...ötlet?

Kiváncsian várom az új edzéstervemről a véleményeket, de ha valaki bírál, csak úgy tegye, hogyha valami jobbat javasol, ami megvalósítható is!

A résztávozást finoman fogalmazva nem szeretem, ezért nem szerepel benne, esetleg később majd meglátom...

A másik az, hogy én mindig igazán az első kör után ( 1 kör 3,2 km) után jövök bele a futásba, ezután tudok megfelelően felgyorsulni!

Azért is van sok "pihenőhét" mert a lábamat kicsit féltem, hiszen aki néha beleolvas a naplómba látja, hogy sokat kinlódtam vele, nem akarom túlterhelni!

Itt ha kimarad egy futás nem probléma!

Ja a Túri Kupa utcai futóverseny, végig aszfalton kell futni, és nincs emelkedő.......

Van viszont remek hangulat, és viszonylag kevés futó, hiszen múlt évben félmaratonon csak 60 indultunk..

( a kisgyerekeknek van szervezve 200 méteres futás is, anyuka-apuka megfogja a pici kezét és együtt futnak. Van 400 méter ovisoknak, van 1000 méter kisiskolásoknak minden célba érő kapott múlt évben egy fagyit, és mehetett ingyen az ugrálóvárba) van 4, és 8 km a fiataloknak, és a felnötteknek! Sőt célcsomag is van.....viszont meleg is van...

Tehát majd meglátjuk....

JA MOST MÁR A 2. HÉTEN JÁROK!!!!

Üdv Mindenkinek!

Megfelelő reggeli után indultam el itthonról, a vonatról kb. a verseny helyszinétől kb. 2 km-re szálltam le.

10 óra után néhány perccel érkeztem, hamar elintéztem a formaságokat! Sikerült megtalálni Angerman Tündit is, aki egy nagyon kedves hölgy, néhány percet sikerült beszélni vele, majd rámtalált Veress Béla barátunk is, valamint néhány Szoboszlói futó is odajött.

A bemelegítés picit nyögvenyelősen indult, mivel a derekam vacakolt, Béla mondta is, hogy jaj-jaj, probléma lesz itt...

Kb. 20 perc bemelegítés után beálltam a rajtvonalra, de előtte ittam 2 pohár vizet, ettem egy kis csokit.

Hatalmas nagy porfelleggel indultunk, elég jó tempóval mentem, viszont a 6 méteres emelkedőket nem díjaztam. Az első kör 5 km volt ( 8 kör volt, a többi 5,3 km volt) szépen szorgalmasan előzgettem, nem mentem maxigázzal.

Az első kört 11,4 km/h sebességgel akartam megtenni, 15 mp minuszum volt a kör végén, tehát 11,3 km/h-val mentem (itthon általában 11,5-11,7 megyek az első körön)

Az első kör végén elkezdtem szölőcukrot enni kb. körönként 5-6 szemet. Ráakadtam egy félmaratonistára aki mögé szépen besoroltam, ő volt a nyuszi most.

A 2. kör végén 10 mp minuszum volt, erre a körre 11,2 km/h volt meghatározva, tehát 2-3 századdal gyorsabban mentem. Itthon ha emlékeztek a 30 km ment 11,21 km/h-val.

A 2. kör végén megálltam enni néhány banánszeletet, és ittam 2 pohár vizet, meg fél pohár iso ital.

Mentem kb. 4 km-et, amikor mikor mentem fel egy emelkedőre hirtelen rosszul éreztem magamat, egy edzésonlines futótárs akkor ment el mellettem, mondta, hogy látszik, hogy nincs minden rendben. Erőteljesen lassítottam, 2-3 perc alatt sikerült kikecmeregni a csávából, amiben nagy szerepe volt néhány edzésonlines támogató hölgynek, hála, és köszönet érte!

A nyulamat, mivel belassult lehagytam még a második kör végén, de nem gyorsítottam azután sem.

A 3. kör végén megálltam enni banánt, és inni 2 pohár vizet, meg ettem a szölőcukrot. A rosszulétem után jelentősen lassabban futottam.

3,5 körnél jártam mikor az edzésonlines hölgyek felé közelítettem, és egy emelkedőn mentem felfelé, mikor hírtelen a fülem elkezdett zúgni, a szemem előtt a világ elkezdett nagyon gyorsan elsötétedni, elkezdtem szédülni, és éreztem, hogy falfehér leszek. Ez kb. 10 mp alatt történt, azonnal erőteljesen belassítottam, és már csak sétálva mentem tovább, a lányok adtak vizet, le akartak ültetni, kérdezték, hogy mi a baj. Néhány mp-re átszaladt a fejemen, hogy feladjam, mivel csaknem orvosi eset voltam.

De a rosszullét 2 perc alatt elmúlt, én pedig lassan is de poroszkáltam tovább, szó sem lehet, hogy feladjam a versenyt, ha nem is 4 órán belül de akkor is célbaérek!!!

Minden körben az itatóhelyen, és a lányoktól is kaptam körönként 3 pohár vizet, a csuklómra töltöttem, arcot mostam benne, ettem banánt, ettem szölőcukrot.

A következő körben, mikor megkérdezték a lányok, hogy érzem magam, mondtam, hogy katasztrofálisan, de stabilan és még mindig futottam, habár nem túl gyorsan...

Az 5. körben némileg elkezdett javulni a helyzet, de messze nem volt tökéletes, nagyon aranyosak voltak a lányok, mikor már messziről bíztattak.

Viszont mikor emelkedőkre mentem, akkor úgy éreztem, hogy a vérnyomásom zuhanóbombázó gyorsasággal megy lefelé, de fél perc múlva vissza, mihelyt felértem a dombra.

A hideg szembeszélnek örültem, sokat javított a helyzeten.

A 6. körben sikerült találni egy jó ritmust, és jelentősen felgyorsultam 3-4 km-re, még a dombokra is felfutottam. Angerman Tündi is megelőzött, és nagyon bíztatott.

Minden körben 3 pohár víz, banán, szölőcukor.

A 7. körben némileg visszalassultam, és kissé kezdtem érezni a térdhajlatomat, de nem vészesen.

Egész versenyen a lábammal semmi baj nem volt, a derekam tökéletes volt...

A 8. körben poroszkálva tudtam menni, és már számoltam a százmétereket,

Befutó: 4 óra 34 perc 25 mp!

Múlt évben 5 óra 1 perc 5 mp volt, sokat javítottam, de a célomat nem értem el, sebaj majd jövőre.

Mikor beérkeztem, sokan gratuláltak, le akartam ülni, de mondták, hogy gyalogoljak picit, a lábam ( térdhajlat) némileg javult, ittam 2 pohár szánsavas ásványvizet, megettem egy közepes pogácsát, és egy pici csokis sütit. Elintéztem a formaságokat.

Mikor már kb. 8 perce voltam bent a célban, hirtelen ismét rámtört egy előzőnél is sokkal erősebb rosszullét.

Ismét kb. 10 mp alatt alakult ki, ismét elsötétedett a világ, a fülem zugott, erős hányingerem volt, elkezdtem nagyon fázni, és úgy elzsibbadtam, hogy még a fogam is zsibbadt volt, leültem, és többen is odajöttek, hogy nem kell segítség? De kb. 1 perc után elkezdett javulni a helyzet, és 3 perc múlva jól voltam...

A vasutállomásra kisétáltam kb. 2 km után, már szinte tökéletes volt a lábam, igaz hogy 1,5 órát kellett várni a vonatra, de egy vasutas hölggyel elbeszélgettem, miközben teljesen átfagytam.

De Tökéletesen voltam.

Hihetetlen, de semmi vizhólyag nincs, a lábam jól van, a derekamat kicsit érzem.

A cipő csak két lábkörmömet nyomott meg, de nem katasztrofálisan.

Tökéletesen vagyok.

Mikor jöttem hazafelé a szomszéd utcában hozzácsapódott két 10 év körüli fiúcska, kérdezték, hogy sikerült a verseny, és mikor futok legközelebb, mert az egyik jönne velem futni 1 kört.

Nem fogom fel kudarcként a dolgot, sőt egyenesen diadalként, mivel elkeseredett közelharc árán, de akkor is lefutottam a távot, bárhogy is éreztem magam!!! Ismét arattam magam fölött egy győzelmet!

Lesz jövőre is maraton...