Üdvözlet Mindenkinek!

Gondolkoztam, hogy mi legyen a blogom címe, végül is talán ez a legjobb cím.

Pár napja voltunk barátnőmmel Hortobágyon, ott megtekintettük a Madárkórházat, ahol mindenféle állami támogatás nélkül dr. Déri János, és csapata megpróbálja a sérült madarakat meggyógyítani, és ha lehetséges ismét kiröptetni a természetbe. Aki Hortobágyon jár nézze meg, az idők során nagyon szép bemutató-kórházat építettek ki.

Szent György napi kihajtási ünnep: nagyon szép állatokat lehetett látni, életre kelt pár órára a régi Hortobágyi életforma, láthattuk, hogy a pár évtizede még a kihalás szélén lévő szürkemarha állomány nagyon örvendetesen gyarapszik, hiszen odafelé menet a vonatból nagyon sok szürkemarhát láttunk. Kicsit túl sokat beszélt a műsorvezető, de addig lehetett állatokat simogatni-nézelődni.

Piknik Mikepércsen: A falutól pár kilóméterre sétáltunk el a Lovászzugi-tórendszerig, maga a tórendszer valaha Debrecen szennyvizét volt hivatott megtisztítani ( nem sok sikerrel...) mára már a madarak vették bírtokba, ma már csak csapadékvíz van bennük. Nagyon szép partifecske-telepet láttunk útközben, nagyon szép virágokat is sikerült fotóznom

Ezeket azért is fotóztam le, mivel sokan mondják, hogy itt az Alföldön nincs semmi látnivaló, dehogynincs! Csak észre kell venni! Itt most természetesen nem a Hortobágyi dolgokra gondolok, hanem arra, hogy nagyon sokszor elmegyünk egy-egy virág, pillangó mellett amit szinte észre sem veszünk, pedig minden élőlény a maga nemében egy csoda! Sokszor én is mikor városon kivül futok-tekerek látok vadkacsákat-egerészölyvöket-szürkegémeket, és nagyon-nagyon sok vadnyulat, ők sajnos nem álltak meg míg lefotóztam volna őket.

Tehát vegyük észre a bennünket körbevevő csodálatosan szép dolgokat is!

A képek a Szent György napi kihajtás-Madárkórház-Piknik Mikepércsen albumban láthatók, nem akartam őket egyenként beszúrni a szövegben, meg sokat szerkeszgetni.

Ajánlom ezen képeket Alouette-nak, Mónikának, Szszonjának, Ágnesnek.

Nagyon szépen köszönöm nekik a figyelmüket!

Más:

1-2 hete derült ki totál véletlenül amikor a Tiszakeszi Maraton főszervezője Szoboszlón járt (konkréton ott szállt meg ahol én dolgozom) hogy a Tiszakeszi maraton nem 42 200 m volt, hanem 40 700 m, ez ismétlen most derült ki április végén, erről korábban nem tudtam!!! Tehát a tempóm ha jól számolok 4.46 volt, és 40,7 km-et 3 óra 14 perc 18 mp alatt futottam le, tehát a Rotary Maratonon elért 3 óra 22 perc 55 mp ettől kissé lassabb csak (4.49-es tempó) de nem sok különbség van.

Az eredményeket átírom!

Ennek ismeretében, ez évben a következő versenyeket tervezem a következő célidőkkel:

Július Hortobágyi Félmaraton 1.45-ön belül

Augusztus Túri Kupa Félmaraton: 1.35-ön belül

Szeptember: Tiszakeszi Maraton 3.10-en belül, Oxigén Nagyerdei Maraton 3.20-on belül

Viszont a júliusi verseny erősen kérdéses, mivel nemrégiben meghúzodott egy izom a lábamban, ezért csak lassan, 5 perces tempóval tudok futni, meg fáj is elég rendesen. Először gerincproblémára gyanakodtam, de a jelentősen megnövelt mennyiségű gyógytorna sem segített rajta, így orvosi segítséggel végül is izomhúzodásra tippelünk. Szintén orvosi javaslatra továbbra is lassú 5 perces tempóval fogok csak futni, rövid távokat, és némileg megpróbálom a biciklizés mennyiségét növelni, de nem a gyors biciklizést!

Remélem, hogy május végére minden rendben lesz!

Ki fog derülni!

Addig is Mindenkinek jó futásokat-edzéseket kivánok!