Edzésleírás
A 35. Pécs-Harkány (nekem nem tudom hanyadik, talán 5-6.)
A munkatársam beszélt rá még januárban, mert nagyon nem akaródzott megmérettetni magam. Hét éve elvagyok ezzel a futogatok, hogy jól essen tempóval, amiből nehéz kizökkenni. De ha ennyi év után ismét célokat tűzök ki a sportban, akkor ezen változtatni kell. Azaz edzegetés helyett edzeni. Szóval jókor jött a löket, volt miért elkezdeni kicsit komolyabban a felkészülést. A január még teljesen átlagosra sikerült, kicsit erősebb két héttel a végén. A februárt viszont már tisztességesen és főleg tartva magam a tervemhez csináltam meg.
A rajthoz kicsit csúszva értem oda, így kapkodósra sikerültek az előkészületek. Melegítés, nyújtás kicsit felületes, mondhatni jelzés értékű volt, amit a temetőig éreztem is a combomban. A. Lacit láttam meg még a rajt előtt, így a taktikám is változott, nem mentem előre húzatni magam az elejével. A híd mellett összetömörödött a mezőny, belassultunk, hogy aztán a négysávoson kivágjak szélre és elkezdjem előzni a tömeget. Az első váltópontig (mivel a végéről indultam) folyamatosan előzgettem az embereket. Lelkileg ez annyira megdobott, hogy bár ez a legnehezebb szakasza a versenynek (hosszú, sunyi emelkedő) ezt futottam a legerősebb tempóban. Ennek az lett a böjtje, hogy a középső, legkönnyebb szakaszon kicsit csökkent a tempó. Az utolsó szakaszon tovább lassultam, hála a turonyi emelkedőnek. Átlagban viszont így is 5 perces ezrekkel sikerült végig mennem.
Az idő napsütéses volt, enyhén szeles és nem túl meleg (kb 10-14 fok lehetett)
Pogány előtt a lejtőn Bandi köszönt rám, akivel elcsevegtünk, hogy az emelkedőn a váltópont előtt ellépjen jobb helyezéshez segítve a csapatát.
Az első váltóponthoz feltehetően egy váltós mögött érkezhettem be, mert ahogy beért, megállt a sáv közepén. Épp hogy ki tudtam kerülni.
Kiss S. –t a Szalánta előtti hosszún előztem meg, hogy aztán Túronynál ő menjen el és egy jó perccel hamarabb lépje át a célt.
B. Ferivel viszont többször is oda-vissza előzgettük egymást. Konstatáltam is, hogy jobb nálam, mikor az utolsó emelkedőn elkezdte tolni felfelé. Aztán a gerincen ő megállt a frissítőpontnál, én meg menet közben ittam meg a pohár vizet. Innen kb. 5 km a cél és folyamatosan csattogott valakinek a cipője mögöttem. Azt gondoltam Feri előz megint és hogy megnehezítem a dolgát. Olyan iramot diktáltam a célig, hogy csak egy ember előzött meg, de őt az utolsó pár száz méteren visszahajráztam.
Kellemesen kipurcantam, gratuláltam annak a néhány ismerősnek, váltottunk pár szót, bedobtam egy liternyi izót, teát vizet és elmentem áztatni magam a termálvízben. Bő másfél órát áztam, napoztam, hallgattam a körülöttem lévőket. A végén megjött Laci is. Megtárgyaltuk a futást, meg megegyeztünk hogy a négyes buszon ott leszünk.
Elmentem még gulyásozni, megnéztem a helyezésem absz.122. 431-ből
:-)