Köszönöm :-)

Ez szép volt...és igaz ! :-):-)

Köszi.

Olvastam a könyvet. Érdekes az idézet. Sokszor elhangzó kérdés, mit szeretsz a futásban.

Elég nehéz megradadni, és szavakba önteni azokat az érzéseket, amit futás során érzünk.

A szabadság érzése azonban a legintezívebb. Futás során a hátam mögött hagyom mindazokat a terheket, zavaró gondolatokat, ami a mindennapi élet során felgyülemlik az elmémben. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a mindennapok gondjain rágódok futás közben, még akkor sem, amikor tényleg nagy gondok vannak.

A legintenzívebb ez az érzés akkor, ha túrák során lehetőségem adódik hegyekben, erdőkben futni. Csak te vagy ott, a fák, a megbúvó állatok, nincs semmi zavaró tárgy, hang, gondolat. Semmi más dolgod nincs, mint az ösvényeken haladni előre. Nem kötnek gúsba kötelezettségek, határidők, utálatos feladatok. Nem pattogtat a főnök. Világos és tiszta dolgokkal tudsz foglalkozni.

Ősi ösztönök kerülnek előtérbe ekkor. Olyan ösztönök, amik nem tűrik a parancsokat, a béklyót, a bezártságot. A rendszeres sportal talán kicsit lázadunk a kor ellen, amit modern társadalomnak hívnak. Ami kénylmet biztosít, és ezzel legyengíti a valaha erős emberi testet és elmét, és ezzel együtt a jellemet.

Ha esetleg olvastad a könyvet (futni születtünk) :

"Ember ! A futás lényege a szabadság!" 

Grat!:-)