Nike+ Sportband

Egyszerű sportóra a könnyed edzésektől a nagy kihívásokig. Ezzel a mondattal tudom jellemezni ezt a Nike által kifejlesztett eszközt.

Amikor a teszt idejére a kezembe vehettem, végtelen nevetés lett rajtam úrrá. Ezt a designnak köszönheti a gyártó, ugyanis valamilyen apró csoda folytán egy rózsaszínű csuklópánt nézett velem szembe a dobozból. :-)

Semmi baj! Attól még tudásban nem maradt el társaitól. A neten utánanéztem, a választható színek tárháza kimeríthetetlen. Azt kell mondjam, ez egy komoly húzás a Nike részéről, hiszen nem vagyunk egyformák, van akinek számít, hogy milyen trendi a felszerelés, amiben fut. Természetesen ez érthető, nekem sajnos nem volt választásom a színt illetően. Az idő múlásával azonban megszoktam.

Mi is a műszer tulajdonképpen? Egy egyszerű adathordozóról van szó, pendrive, mely egy nagyon rugalmasan állítható csuklószíjra van csatolva. Két biztonsági mechanizmust építettek be annak érdekében, hogy ne hagyjuk el futás közben. Egy apró fém kapocs, mely tökéletesen illeszkedik a szíjhoz, illetve a szíj kialakítás egy USB-hez hasonlít, melybe egyszerűen bedugjuk a pendrive-ot. Így garantált a biztos tartás bármilyen terepen.

Közelítsünk egy kicsit a „kompjúterre”. Egysoros nagyméretű kijelző és két határozott gomb. Funkcióját tekintve a kijelző tökéletes. Megfelelően nagy méretű a felirat, így gondoltak minden futni vágyóra, legalábbis ami az olvashatóságot jelenti. Akinek nem elég rövid a karja, az is láthatja, hogy milyen paraméterekkel fut.

A gombok: jellemzően nem bonyolították. A kijelző melletti nagyobbik zselégombbal indíthatjuk és zárhatjuk a futásunkat. A készülék oldalán találhatóval pedig váltogathatunk az egyes menüpontok között. Ezek két módban változtathatóak, ha aktívak vagyunk, és ha már túl vagyunk az edzésünkön és otthon egy nap múlva kíváncsiskodunk. Alapértelmezésben a pontos időt mutatja, majd ha megnyomjuk a bűvös kapcsolót, az utolsó edzés adatait automatikusan vetíti nekünk. Ezek sorban a következők: megtett kilométer (utolsó edzésen), a tempó, a futott idő, az elégetett kalória. Ha ez idő alatt nyomjuk meg újra akkor kiírja az órával eddig megtett kilométert.

Használatba vétel

A használatba vétel előtt töltsük le a Nike honlapjáról a szoftvert, mellyel egy világot behálózó interaktív közösségi oldal részesei lehetünk. Talán ez a legnagyobb húzás az egész projektben, de erről még később lesz szó.

Első lépésként tegyük a Nike cipőnk talpában kiképzett mélyedésbe a jeladót. Mivel ha ezt nem tesszük meg, akkor nem tudjuk másra használni, csak a pontos idő mutatására. Ezt követően indítsuk el az edzést egy határozott és hosszú gombnyomással. Az első pár lépésünk alatt kalibrál a készülék, majd kéri, hogy „Push to run”, azaz nyomjuk meg a billentyűt, ha elkezdtük az edzést.

A kalibráláshoz nem kell tennünk semmit, teljesen automatikusan történik a mintavétel. A cipőnk talpába tett jeladó, illetve a csuklópántba épített vevő kiszámolja az átlagos lépéshosszunkat és már számlálhatunk is. Természetesen ezt is a műszer végzi, nekünk csak futni kell!

Futás közben kedvünkre választhatunk menüt, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Az edzés végén pedig egy markáns mozdulattal megállíthatjuk a mintavételt. Nem kell megijedni, ha véletlenül új edzést indítunk, mivel a tárolt adatok nem vesznek el. Pontosan nem tudom, hogy hány darab edzést képes tárolni, mindenesetre párszor eljátszottam a biztonság kedvéért, de az ötödik után úgy gondoltam nincs értelme, ennél többet úgysem kell tárolnia, hiszen időközben valahogyan gép közelbe jut az ember.

Közösségi oldal

A közösségi oldal nagyszerű ötlet, mivel minden futás után egyetlen mozdulattal feltölthetjük aktuális adatainkat a Nike szerverére. Természetesen ehhez online kell lennünk. Egy beregisztrált felhasználó versenyt indíthat a barátai között, edzésterveket készíttethet a programmal maratonra, félmaratonra, stb, profilt építhet, mint bármely más hasonló oldalban. Az edzések során különböző szinteket érhetünk el, melyet folyamatosan jelez nekünk a rendszer. Ez több ezer lefutott kilométert jelenthet. Ezt a funkciót érdekessé teszi, hogy meghatározott szinteket elérve egy új pályára léphetünk. Olyan ez, mint egy online játék, edzettségünk folyamatosan növekszik így a szintünk is más színeket kap. Minden szint végén egy apró üzenetet kapunk, melyben gratulálnak az elért eredményhez. Ezen felül, ha egy kitűzött edzésprogramot teljesítünk, például egy adott edzésen az eddigi leggyorsabb kilométert futottuk, szintén gratulációját fejezi ki egy kedves hölgy. Visszamenően meg tudjuk nézni edzéseinket, azonnal diagramokon ábrázolva.

Mivel a Nike az Apple-lel dolgozott együtt a „kütyü” kifejlesztésében, ezért természetesen az Mac-et használók sem maradnak ki a jóból. Viszont a Linux rendszerű futótársak komoly problémába ütközhetnek. Nekem ezzel volt a legnagyobb problémám. A Nike oldala is komoly számítógépes ismereteket követel, ha használni szeretnénk, a letöltendő programról még nem is beszéltem, illetve a készülék számítógép általi felismertetése is komoly akadályokba ütközhet.

A másik sarkalatos kérdés, hogy ha nem vagyunk Nike futócipő kedvelők, akkor mit tehetünk. Ezen magam is gondolkoztam eleget, de csak egy megoldásra jutottam. Ha valamilyen módon egy másik cipőre tudjuk erősíteni a jeladót, akkor indulhatunk is. Ez azonban komoly kihívás már akkor is, ha csak az alakját vizsgáljuk meg. Mindenesetre sok sikert hozzá mindenkinek!

Végül, de nem utolsó sorban nem kell aggódni az áramforrás miatt sem, mivel egy apró akkumulátor található benne, mely minden egyes alkalommal, ha számítógépbe dugjuk elkezd tölteni. A teljes töltöttségi szintet „Full” felirattal jelzi.

Egyetlen igazi negatívumot azért megemlíteném, ha éjszak tervezünk futást, akkor vigyünk zseblámpát, mert bizony világításra bírni nem sikerült a karperecet!